Megengedem, hogy vége legyen
Sziasztok!
Minden történet
vége szakad egyszer, és néha talán
jobb is ez így mindenkinek.
A fináléban, minő aktualitás, de egy
menekült lány érkezik hőseinhez, aki alaposan felforgatja az életüket.
A hajrában pedig végre felbukkan a már oly sokszor emlegetett hős,
Yano Souichi is, de hogy miért is, az derüljön ki az
utolsó részből! Ám még ne lélegezzetek fel, hisz egy
ráadás epizód még hátra van!
Jó szórakozást! 
Sziasztok!
Ichigo és Kenpachi ütközete fordulóponthoz érkezik, amikor
Ichigo újra
Holdpenge világában találja magát, hogy megküzdjön
önmagával. Amikor pedig végre rájön, miképpen is harcolhat
együtt a kardjával, olyan erők szabadulnak el, amelyek addig elképzelhetetlennek tűntek. Eközben
Ganju és Hanatarou végre megérkeznek
Rukia cellájának ajtajához, ám az, akit
Ganju odabent talál, legkevésbé sem az, akire számított...
Jó szórakozást újfent!
Megjelent az AniMagazin 28. száma!
Három szegmenst érdemes még megemlítenünk a hupikék törpikék című sorozat zenei vonatkozásában.
Az egyik az 1935-ös születésű
Father Abraham, polgári nevén
Pierre Kartner nevéhez fűződik, aki
1977 és 1991 között hat hupikék törpikék-témájú zenei albumot jelentetett meg legfőképpen német, illetve holland nyelven. 1977 májusában ugyanis arra kérték fel, hogy készítsen egy promóciós dalt a törpök csodafurulyás nagyfilmjéhez. 400.000 kislemezt adtak el belőle, így abszolút sikernek volt nevezhető
az első törpdalos album. Népszerűségét jelezte, hogy Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban, Spanyolországban és Svédországban is megjelent az
In Smurfenland című album, amit 1978-ban követett a
Vader Abraham im Land der Schlümpfe és a
Father Abraham in Smurfland, illetve az In Smurfenland svéd változata, a
Smurferna och Fader Abraham, valamint a spanyol verzió, az
En el país de Los Pitufos, amelyeket szintén a szakállas holland zenész énekelt fel. 1979-ben kiadták az
El Padre Abraham y sus Pitufos című lemezt, majd hosszú szünet után 1990-ben a
Schlumpfenland Wunderland és 1991-ben a
Neue Lieder aus dem Schlumpfenland címet kapott albumot is.
A már sok helyen emlegetett törp-alapfilmnek, az 1976-os Hupikék törpikék és a csodafurulyának hivatalos soundtrackje is megjelent annak idején bakelitlemezen, amely összesen 15 számot tartalmazott, köztük természetesen
Michel Legrand mára már klasszikussá vált zenei betétjeit is. 1981-ben pedig megjelent Japánban egy két trackből álló kislemez
Silly Little Song of the Smurfs címmel, amely már egy az egyben
Hanna-Barbera sorozatához készült album volt, hiszen a széria openingjének japán változatát is tartalmazta.
Törpzenei eszmefuttatásunk harmadik szegmense az ún.
Happy Little Song-ról, vagyis a
Vidám Kis Dal-ról szól, amit hívhatunk egyszerűen
"Lá, lá, lá -dal"-nak (
La La la Song-nak) is. Érdekesség, hogy a sorozat kezdete óta jelen lévő zenei alaphoz mindössze a második évadtól társult a
"Lá, lá, la, lá, lá, lá..." - nevezzük így - szöveg, amely innentől kezdve a törpök hivatalos védjegyévé és énekévé vált. A törpösen egyszerű dallammal és szöveggel rendelkező éneket a pár évvel ezelőtt mozikban is vetített
nagyjátékfilmben is felhasználták a film készítői, s a sorozatbeli funkcióját, mely szerint
a törpök csak boldogságukban éneklik, itt is megtartották. E világszerte ismert dallamot 1981 óta
törptémájú videójátékokban és különböző remixekben is "bevetették".
